A Tanács következő évi költségvetésre vonatkozó álláspontja szerint a költségvetés összesen 166,8 milliárd EUR kötelezettségvállalásból és 153,1 milliárd EUR kifizetésből áll. Ez a kötelezettségvállalásokat illetően +0,6%-os, a kifizetéseket illetően pedig +3,3%-os növekedést jelent a 2019. évi uniós költségvetéshez képest.
A kifizetések növekedése annak köszönhető, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret vége felé felgyorsult a programok végrehajtása. Ennek lehetővé kell tennie, hogy a költségvetési kötelezettségvállalásokat kellő időben kifizessék a kifizetetlen állomány felhalmozódásának elkerülése érdekében, így különösen a kohéziós politikában, ahol a programok végrehajtása gyorsított ütemben zajlik.
Az elfogadott számadatok azon a feltételezésen alapulnak, hogy az Egyesült Királyság 2020 végéig továbbra is teljes mértékben részt vesz az uniós költségvetés finanszírozásában és végrehajtásában.
A következő év költségvetése egyben a jelenlegi többéves pénzügyi keret szerinti utolsó költségvetés is. A tagállamok ezért reális és a célnak megfelelő költségvetést szeretnének. A Tanács álláspontja elegendő kifizetési szinteket és finanszírozást biztosít a legfontosabb kiemelt területeken, mint például a növekedés és foglalkoztatás, az éghajlat-politika és a migráció kezelése. A Tanács ugyanakkor célirányos módosításokat is eszközölt a bizottsági javaslatban, és elegendő mozgásteret biztosít az előre nem látható szükségletekre. A mai napon létrejött megállapodás szilárd alapot biztosít az Európai Parlamenttel való tárgyalásokhoz.
Kimmo Tiilikainen, Finnország Pénzügyminisztériumának államtitkára, a 2020-as uniós költségvetési tárgyalások tanácsi főtárgyalója
Az európai gazdaság megerősítése továbbra is a tagállamok egyik legfontosabb prioritása marad.
A Tanács ezért továbbra is támogatja a „Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért” című fejezetben szereplő programok megerősítését, mely fejezetre összesen 24,0 milliárd EUR-t, azaz 2019-hez képest +2,72%-ot különítenek el.
A 2020. évi költségvetésben a legnagyobb növekedést az európai műholdas navigációs rendszereknél (EGNOS és Galileo: 1,2 milliárd EUR, azaz +74.75%), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energetikai ágánál (1,2 milliárd EUR, azaz +24,94%) és az Európai Szolidaritási Testületnél (166 millió EUR, azaz +15,88%) lehet megfigyelni. A Tanács mindhárom esetben egyetértett a Bizottság által javasolt finanszírozási szinttel.
További növekedés várható az Unió olyan vezérprogramjainál is, mint a Horizont 2020 keretprogram (12,8 milliárd EUR, azaz +3,73%) és az Erasmus+ (2,8 milliárd EUR, azaz +2,49), továbbá a kkv-kat és a vállalkozói szellemet előmozdító COSME programnál és az európai védelmi ipari fejlesztési programnál, amely segít megnyitni az utat az Európai Védelmi Alap előtt a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan (+7,06%, illetve +4,08%).
A „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” című fejezetre 633,6 millió EUR-val többet irányoztak elő, amely a 2019. évi költségvetéssel összehasonlítva +2,23%-os növekedést jelent.
A Tanács szintén támogatja a LIFE program megerősítését, amely környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések számára biztosít finanszírozást (580 millió EUR, azaz +3,85%).
A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós célkitűzéssel összhangban az uniós költségvetés kiadásainak összesen közel 20%-át az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek szentelnék.
A migráció területén további erőforrásokat (101,4 millió EUR, azaz +32,4% 2019-hez képest) különítenek el a költségvetésben az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára annak érdekében, hogy 2027-ig 10 000 határőrből álló készenléti alakulatot hozzon létre.
A polgári védelem megerősítése érdekében 156,2 millió EUR-val növelik az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetését, amely mechanizmus segíti a tagállamokat a természeti, technológiai és ember okozta katasztrófák kezelésében.
A „Globális Európa” című fejezetben szereplő külső tevékenységet illetően a kötelezettségvállalásoknak a 2019-hez képest mért általános csökkenése annak tudható be, hogy a törökországi menekülteket támogató eszközhöz kapcsolódó költségvetési kötelezettségvállalások időszaka lejárt.
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) Törökországra vonatkozó sorait a pénzügyi programozáshoz képest lefelé korrigálták, hogy azok ismét a 2019-es szinten maradjanak. A kapcsolódó forrásokat – többek között a Nyugat-Balkánnak nyújtandó fokozott támogatásra – átcsoportosították.
Az igazgatási kiadásokat illetően a Tanács szigorú megközelítést alkalmazott. Bár jogszabályban foglalt és szerződéses kötelezettségekből adódóan az összes intézmény 2020-ra szóló éves költségvetése nőtt, a Bizottság költségvetés-tervezetét korrigálták, főképp a személyzet létszámának stabilizálása érdekében. A nem bérjellegű juttatásokat – néhány kisebb kivételtől eltekintve – a 2019-es szinten befagyasztották.
A Tanács véleménye szerint az igazgatási kiadások területén esetlegesen felmerülő további szükségleteket a prioritások átrendezésével kellene fedezni.