Az éves fenntartható növekedési stratégia az Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában megfogalmazott jövőkép megvalósítására szolgál. Meghatározza az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, és az európai zöld megállapodás – a Bizottság új növekedési stratégiája – prioritásainak megfelelően a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást helyezi az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjába. Célja annak biztosítása, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, az első klímasemleges kontinenssé váljon, továbbá innovációtól és versenyképes vállalkozószellemtől pezsgő központ legyen. Eszközeivel Európa jobb eredményekre lesz képes a szociális méltányosság és jólét terén. A fenntartható növekedési stratégia tágabb értelemben elő fogja segíteni, hogy az Unió és tagállamai megvalósítsák az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, amelyeket a Bizottság most először integrál az európai szemeszterbe.
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Gazdasági modellünk jelentős átalakuláson megy keresztül. Az éghajlatváltozás, a digitalizáció és a demográfiai változások miatt ki kell igazítanunk gazdaságpolitikánkat ahhoz, hogy Európa megőrizze globális versenyképességét, és ezt fenntartható és méltányos módon tegye. Ugyanakkor az uniós országoknak fel kell készülniük a jövőbeli globális kockázatokra. A költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat beruházásaik növelésére, a magas adósságszinttel rendelkezőket pedig adósságuk csökkentésére kérem.”
Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikai biztos a következőket mondta: „A mai naptól az éghajlatváltozást a gazdasági kormányzás központi kérdésévé tesszük. Nem csak szlogenként mondjuk, hogy az európai zöld megállapodás Európa új növekedési stratégiája. Megbízatásom első évében az egyik legfontosabb prioritásom az lesz, hogy az ENSZ fenntartható fejlődési céljait az európai szemeszter részévé tegyük. Létfontosságú, hogy sikeresen megvalósítsuk az európai gazdaságpolitikai döntéshozatal e jelentős irányváltását.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos így nyilatkozott: „Az új stratégia magában foglalja az egyenlőtlenségek elleni küzdelem elveit és a gazdasági és társadalmi felzárkózásra irányuló törekvést, amelyeket a szociális jogok európai pillére rögzít. A foglalkoztatottak száma jelenleg rekordszinten magas, de az egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. Gyorsan változó világunkban és az innovációra épülő gazdaságunkban javítanunk kell a munkavállalási és a képzési lehetőségeket mindazok – különösen a legkiszolgáltatottabbak – számára, akiket a digitális és a zöld átállás érint. Az átállás minden szakaszában szociális méltányosságra kell törekednünk.”
Az éves fenntartható növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az ember- és Föld-központú gazdaság kialakításához a tagállamok strukturális reformjainak, foglalkoztatáspolitikáinak, valamint beruházási és felelős költségvetési politikáinak e szempontokon kell alapulniuk. E négy szempont a következő:
Az európai szemeszter nagyobb hangsúlyt fog helyezni a környezeti fenntarthatóságra, és konkrét iránymutatást fog adni a tagállamoknak a tekintetben, hogy a fenntartható gazdasági modell kialakításához mely területeken van leginkább szükség strukturális reformokra és beruházásokra. Az európai szemeszter keretében nyújtott szakpolitikai iránymutatás a termelékenység növekedését is elő fogja segíteni: a beruházásokat és a strukturális reformokat ösztönözve elő fogja mozdítani a kutatást és az innovációt, javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve a termék- és szolgáltatáspiacok működését, és fel fogja számolni az üzleti környezet szűk keresztmetszeteit. A méltányosságot olyan szociálpolitikák végrehajtásával kell biztosítani, amelyek mindenki számára tisztességes munkakörülményeket biztosítanak, és a jelentős átalakulások idején lehetővé teszik a változó körülményekhez való alkalmazkodást. A makrogazdasági stabilitást a költségvetési szabályok betartásával, a bennük rejlő teljes rugalmasság kihasználásával, az egyensúlyhiányok kezelésével és az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítésével kell megőrizni.
További jelentések
Az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás felszólítja az euróövezeti tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az inkluzív és fenntartható növekedés elérése, valamint a versenyképesség fokozása érdekében. Felszólítja őket továbbá a költségvetési politikáik differenciálására, valamint – romló kilátások esetén – e politikáknak az eurócsoporton belüli további összehangolására. Az ajánlás további előrelépésre szólítja fel a tagállamokat a GMU elmélyítése terén, különösen a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésével, ami az euró nemzetközi szerepét is megerősítené. Ezek az intézkedések együttesen hozzá fognak járulni az euróövezet egésze előtt álló közös kihívások kezeléséhez.
A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés – a makrogazdasági egyensúlyhiányok kimutatására szolgáló eszköz – azt ajánlja, hogy 2020-ban 13 tagállamot vonjanak részletes vizsgálat alá az esetleges makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása és súlyosságának értékelése céljából. A tagállamoknak folytatniuk kell makrogazdasági egyensúlyhiányuk kezelését, hogy felkészülhessenek a hosszú távú kihívásokra és az esetleges jövőbeli sokkhatásokra. A részletes vizsgálatra kijelölt tagállamok a következők: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország.
Az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet elemzi, és kiemeli azokat a területeket, ahol előrelépés történt, és azokat, ahol többet kell tenni. Az Európai Unióban jelenleg 241,5 millióan dolgoznak, rekordszinten alacsony a munkanélküliség (6,3 %), és egyre jobbak a munkaerőpiaci feltételek. A nemek közötti egyenlőtlenség azonban továbbra is jelentős kihívást jelent, csakúgy, mint a béregyenlőtlenség; bizonyos csoportok, különösen a gyermekek és a fogyatékossággal élők továbbra is nagy mértékben ki vannak téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának; néhány tagállamban pedig az ifjúsági munkanélküliség ad okot komoly aggodalomra.
Az egységes piaci teljesítményjelentés az egységes piac eredményeit értékeli. Ez a jelentés most először került be a szemeszter ciklusába, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos az egységes piac zökkenőmentes működését elősegítő reformok végrehajtása. A jelentés szerint a termékpiacokon magas szintű az integráció, amelynek fokozására a szolgáltatási piacokon adódik a legnagyobb lehetőség. Jelentős előrelépés történt az energiapiacok integrációja terén is, de a határokon átnyúló energiakereskedelmet és az energiapiaci versenyt javítani kell. A magas szintű környezetvédelmi és termékbiztonsági normák biztosítása az egységes piac teljesítményének egyik fő eleme, a gazdasági tevékenységek széles körét érinti. Az egységes piacban rejlő lehetőségeket csak a hatékony versenyt megteremtő és az üzleti környezetet javító nemzeti szintű strukturális reformok teljes körű végrehajtásával lehet kiaknázni. E reformok végrehajtását elő fogja segíteni az egységes piaci szempontoknak a szemeszter keretében való egyre nagyobb mértékű figyelembevétele.
A 2018. évi strukturálisreform-támogató program végrehajtásáról szóló második éves ellenőrzési jelentés szerint a program jelentősen hozzá tud járulni ahhoz, hogy a tagállami hatóságok feltárják és felszámolják a reformok kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos strukturális hiányosságokat. A program 2018-ban 24 tagállam 146 kérelméhez nyújtott finanszírozást. E kérelmek 93 %-a közvetlenül kapcsolódik az EU olyan stratégiai prioritásaihoz, mint a közigazgatás működési kapacitásának és hatékonyságának javítása, az államháztartási gazdálkodás korszerűsítése, az adóigazgatás reformja és a digitális gazdaság fejlesztése.
A következő lépések
Felkérjük az Európai Tanácsot, hogy hagyja jóvá a ma előterjesztett fenntartható növekedési stratégiát.
A tagállamoknak a stabilitási vagy konvergenciaprogramjukkal és nemzeti reformprogramjukkal összefüggésben jövő évben benyújtandó nemzeti szakpolitikáikban és stratégiáikban figyelembe kell venniük a Bizottság fenntartható növekedési stratégiájában meghatározott prioritásokat. A Bizottság a benyújtott szakpolitikák és stratégiák alapján az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként országspecifikus ajánlásokat fog javasolni. Az országspecifikus ajánlásokat a tagállamok a Tanácsban fogadják el. Így azok tartalmáért és végrehajtásáért végső soron a tagállamok a felelősek.
Von der Leyen elnök a politikai iránymutatásában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Európai Parlament jelentősebb szerepet kapjon a gazdasági kormányzásban. A Bizottság ezért konstruktív párbeszédet kíván folytatni a Parlamenttel e csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről.
Forrás: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_19_6770
